Rémember...

Kiváncsi vagyok mi lesz az alvással éjjel. Eddig csodálkoztunk,hogy Majcinak néha rémálomszerû felébredései voltak. Mert ugyan,mi rémes lehet a kis életében. De mondják jön ez.
Na erre ma,hogy jártunk. Ebédidô, alvás. Mindketten alszanak. Juhhé. Ledôltem én is, mert roppant fáradt vagyok.
Kb 1 órát aludtak amikor az utcáról egy ôrült üvöltött hátborzongató hangon. Minden utcai ablak be volt csukva, de még így is nagyon hangos volt. Csupán azt kiabálta: EMBER, EMBER, de még nekem is félelmetes volt. Kinyitottam az ablakot és leszóltam, hogy két pici alszik hagyja abba. FElröhögött, de abbahagyta. Már késôn! Zaza és Majci is nagyon -nagyon sírt. Maja egész testében remegett és nagyon félt. Ilyet még nem láttam.
Aztán odavittem Ôket a mi ágyunkra és összebújtunk. Megnyugodtak. Mondtam a bácsi kiabált,de Anya rászólt és a bácsi abbahagyta és már el is ment. És, hogy csak bolondozott-Az jó- mondta Maja, de azóta is emlegeti...